Kapcsolódó sorozat: Pókerleckék (12)

(3)

(5)

• 

  Pókerleckék: Texas hold'em - 4. rész, a játék menete, osztás, licitálás

  2008. május 21. 23:38:18 |

  Készítette: MORiARTY

  Pókerleckénk negyedik részében megmutatjuk, hogyan zajlik egy játék, hogyan kell osztani, téteket betenni és emelni.

  

• Amire szükségünk lesz

  52 lapos francia pókerkártya

• Az osztás menete

  A játék elején az osztó megkeveri a pakli kártyát és kisorsolja az úgynevezett dealer korongot, hogy melyik játékoshoz kerüljön. Jelen esetben ezt az egyes játékos elő tesszük. Az osztó ezután megkéri az óramutató járásának megfelelően balra ülő első játékost, hogy tegye be a kis vak tétet, az utána következő játékos pedig tegye be a nagy vak tétet. Ezeket azért nevezzük vak tétnek, mert a játékosoknak ezeket a tétjeit úgy kell betenniük a játékba, hogy még nem is ismerik a saját lapjaikat sem. Ezek után az osztó az osztógombtól balra lévő játékosnak kioszt egy lapot, és az óramutató járásának megfelelően az összes többi játékosnak is kioszt egy-egy lapot, egészen addig, amíg a kör be nem fejezi, majd újrakezdi.

• Az első licitkör

  Ha két lapja már van mindenkinek, a nagy vaktól balra lévő játékos kezdi el a licitálást, majd az utána lévő játékos, és így mennek körbe. A nagy vak után lévő játékos három döntést hozhat meg, a lapjait ismerve. Vagy bedobja azokat, ekkor nem veszíthet semmit, vagy megadja a nagy vak tétet, illetve harmadik döntésként emelhet, de ez minimum a nagy vak, illetve annak kétszerese kell, hogy legyen. Az őt követő játékos ugyanezt a három döntést hozhatja meg.

• A második licitkör

  A két lap kiosztása után, és az első licitkör megtétele után az osztó összeszedi a betett zsetonokat, majd a pakli tetejéről levesz egy úgynevezett „égető” lapot, majd kiosztja a három lapból álló „flop”-ot az asztalra, amelyeket színnel fölfelé helyez el. Ezzel a három lappal minden játékosnak kialakult már egy öt lapos keze, bár ezek közül csak kettő lapot lát ő maga, a többi három lapot mindegyik játékos látja, ezek a közös lapok. Ezek után a dealergomb melletti első játékos elkezdheti a második licitkört, melyet a saját és az asztalon lévő lapok ismeretében kezd el, esetleg a reakciókból le tudja szűrni, hogy az ő öt lapja a legerősebb vagy a többieké. A licitálás ugyancsak háromféle mód szerint lehetséges: bedobja a lapjait, elkezd egy tétet, illetve megadja az előtte lévő tétet. Ez az első játékos esetében kettőre redukálódik, hiszen ő nem adhat meg tétet. Jelen esetben az első két játékos licitál, a második kettő bedobja a lapjait.

• A turn lap

  Ekkor a játékot már csak ketten folytatják tovább, a következő körben az osztó újra összeszedi a zsetonokat a játékosok elől, leoszt még egy égető lapot és egy „turn” kártyát. Ezzel már egy lappal több került ki az asztalra. Ezek után újabb licitkör kezdődik, újra három akcióra van lehetősége a játékosoknak. Ha előtte nem történt emelés, akkor a megadás helyett passzolhat és átadhatja ezzel a mellette ülő játékosnak a játék lehetőségét.

• A passzolás

  Jelen esetben mindkét játékos elpasszolja a játékot, és mehet tovább a folyamat anélkül, hogy betettek volna újabb zsetonokat a kasszába. Ekkor az osztó az égetők közé leoszt még egy lapot, és leosztja a „river” kártyát, így gyakorlatilag mindenkinek hét lapja lesz. Ezek közül ötöt kell felhasználni ahhoz, hogy kialakítson egy erős kezet, ami valószínűleg erősebb, mint a másik játékosé. Ekkor újabb licitkör kezdődik. Jelen esetben mindkét játékos újra passzol, és az osztó megkéri a játékosokat, hogy mutassák meg lapjaikat, és ennek alapján eldől, hogy melyik játékos nyerte a játszmát.

Statisztika